Csiperke gomba
(Kcal=40, SzH=3)
Erdőjárók mondása, hogy minden gomba ehető, legalább egyszer. A csiperke a gombák egyik nemzetsége 300 fajjal rendelkezik, ebből igen sok ehető. Ha saját magunk szedünk az erdőben, feltétlenül vizsgáltassuk be szakértővel. Növekedéséhez rengeteg víz kell, ezért kifejezetten szereti a párás helyeket. Mesterséges körülmények között pincékben termesztik, folyamatos locsolással biztosítva a szükséges párát. Ehhez még jó táptalajra és az úgynevezett spórára van szükség. A spórák apró, fehér, borsszem méretű gömböcskék finom pihékkel, amit egyszerű trágyába forgatnak. A spóra végül teljesen átszövi, majd amikor itt az idő kidugja a fejét a felszínen, hogy még több vízhez jusson növekedéséhez. Látványos egy ilyen pince, érdemes egyszer megnézni. Gyerekkoromban többször is lapátoltam a zsákokba a trágyát, aminek eredményeként sok család élvezhette a mi, finom gombánkból készült ételeket. Hm. Hogy is van az a mondás? Miből nem lehet várat építeni?
Víztartalma miatt a hűtőben napokig friss marad, de idővel a kalap széle fonnyadni kezd. Ebben az esetben használjuk fel azonnal. Párolás, sütés, főzés közben folyadékot veszít. Pároláskor saját levében készül el, levesben főzéskor fűszerezi az ételt, bő zsírban sütéskor azonban vigyázzunk a zsiradék hőfokára, mert túl forróban a benne lévő víz felforr, és baleset veszélyes lehet. Természetesen minél rövidebb a hőkezelés, annál több folyadék és aroma maradhat benne, ezért hideg salátákhoz és roppanósan főzve levesbetétnek egyaránt nagyszerű. A prémium kategóriás gombák lemezetét vékony, fehér hártya fedi el. Külön nem említem meg, de a vargánya még a csiperkénél is ízletesebb. Erős illata miatt gondosan elzárva kell tartani a hűtőben is, mert mindennek vargánya íze lesz.
Laska gomba
(Kcal=40, SzH=6)
Általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű.A gomba fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Zsírokban szegény, antioxidánsokban gazdag. Hiányzik belőle a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő forrása a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterolnak (D2-vitamin provitaminja). Magas az élelmi rosttartalma. (Forrás: Wikipédia)
Rókagomba
Közkedvelt, kitűnő, jól ismert ehető gomba. Mindenféle gombás ételnek alkalmas, de kissé kemény. Jól szállítható, tartós, állóképes és ritkán kukacos, ezért a piacokon is nagyobb mennyiségben árusítják. Jóízű, de kissé borsra emlékeztető, nyersen fűszeresen csípős. Csípős íze elkészítés után eltűnik. Kellemes és jellemző illata van, amely kajszibarackra, de paprikára is emlékeztet. Szárítva is megtartja illatát. Szárításkor megkeményedik, és nehezen puhul meg újra, ezért csak porítás céljából szárítsuk. Savanyítva tartósításra, sóban eltevésre is alkalmas. (Forrás: Wikipédia)
Ízletes vargánya gomba
Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva – köretnek, rántva és pörköltnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerként is nagyon sok ételhez használják.
A vargányákkal rokon tinóruk között még több mérgező, illetve csak feltételesen fogyasztható faj is van, ezért a gyűjtött gombát elkészítés előtt mindenképpen gombavizsgáló szakellenőrrel kell megvizsgáltatni (ezt a magyarországi piacokon magánemberek számára díjmentesen elvégzik). (Forrás: Wikipédia)
Kucsmagomba
Ezt a fűszeres illatú, finom ízű gombát, a tisztítás és előfőzés után, akár egészben megtöltve, darabolva, vagy szeletelve, vajonpároljuk, sültekhez, levesekhez, mártásokhoz használhatjuk. Szárítva, majd porrá őrölve tartósítják, és levesek, szószok, húsok fűszerezésére használják.(Forrás:Wikipédia)
Ízletes rizike
Közepes termetű, rendszerint erdeifenyők körül, ősszel tenyésző gomba. Kalapja kezdetben begöngyölt szélű, közepe bemélyedő, majd szétterül. Színében egyaránt megtalálható a zöld és a narancssárga. Jellemző átmérője 4–12 cm.Lemezei sűrűn állók, élénk narancsvörös színűek, törékenyek, nyomásra megzöldülnek. Tönkje rövid zömök, színe a kalapéval megegyező.Húsa szintén narancssárga, megtörve tejnedvet enged, amely a levegővel érintkezve megzöldül.Néhány ehető rokonával, például a jegenyefenyves-rizikével (L. salmonicolor) és a lucfenyvesi rizikével (L. deterrimus) téveszthető össze, amelyek azonban – mint nevük is mutatja – más tűlevelű fafajokkal alkotnak mikorrhizát. Mérgező gombával nem lehet összetéveszteni.
