Pages Navigation Menu

Gyümölcsök ABC 2.

Szeder
(Kcal=30, SzH=6)
A rózsafélék családjának alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Gyümölcsük, levelük tanninokban (csersavakban) igen gazdag. Számos fajt gyógynövényként használnak, mivel a tanninnak érösszehúzó tulajdonsága van, ami a hajszálereket védi. Baktériumölő hatása szintén ismert.
Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, pedig a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házi kertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult.

Szeder és levendula puding inspiráció from Stiller Tamás Schefponthu on Vimeo.

Babaséf

Szilva
(Kcal=60, SzH=13)
Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát (tarpai, szatmári), és a legjobb aszalványt adja. A szilva fogyasztható nyersen gyümölcsként, gyümölcssalátákban, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt. Az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz, és a “Padláson” is elfér egy kis szilvásgombóc. Az aszalt szilvában is megvan, ami a friss szilvában, csak töményebb mennyiségben.

SAMSUNG CSC

Sütni való szilva főzéskor kevés levet enged. Ezért az lekvárnak nem alkalmas, pitékhez, piskótákhoz sokkal jobb.

Füge
(Kcal=70, SzH=16)
A fügefa, az eperfafélék közé tartozó növényfaj.
A fügét és a belőle előállított készítményeket általában renyhe bélműködés és emésztési zavarok esetén ajánlják. Légúti panaszok esetén hatásos köptetőszer. A rügyeket glicerinbe áztatják, és az így nyert kivonatot gyomorhurut kezelésére használják. Hagyományosan a füge tejnedvét (latex) külsőleg kisebb fájdalmak enyhítésére használják. A gyümölcs enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést, és csillapítja a köhögést.
A fügének nem ismert mérgező hatása, mindazonáltal fogyasztásakor figyelemmel kell lenni hashajtó hatására. Fahéjjal ízesítve kitűnő lekvárnak is.

Friss termések a kerti fügefámon.

Friss termések a kerti fügefámon.

Cseresznye
(Kcal=60, SzH=14)
Leggyakrabban a vadcseresznyefát, illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. A cseresznye magában, levesnek, krémlevesnek, süteményekhez, tortákhoz, köretnek vadakhoz is királyi.

Szomolyai fekete (rövidszárú) cseresznye...és rosé a munkához.

Szomolyai fekete (rövidszárú) cseresznye…és rosé a munkához.

Meggy
(Kcal=50, SzH=11)
Termése különösen értékes nyersen, főzve süteményekbe, tartósítva a konzerviparban használják, bort és likőrt is készítenek belőle. Messzi időkre nyúlik vissza, de máig nem tudtam megbarátkozni a sült hús meggyszósszal című egytálétel gondolatával. Mrs. Lipton meggyes lepényével bármelyik hétvégén versenybe kelhetünk. A frissen sült sütemény illatát, olyan közelről szippantsuk be, hogy melege szinte süsse az arcunkat.

Málna
(Kcal=30, SzH=5)
Magyarországon őshonos, földalatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. A málna Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Sarjadzással szaporodik, vízigénye magas és sok öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Amerikában élő fajtája az őshonos fekete málna.

Ananász
(Kcal=50, SzH=12)
Rendkívül hőigényes, amit mesterséges termesztésekor egészen pontosan 31 celsius fokban állapítottak meg. Ha emelkedne, akkor egyszerűen megszellőztetik a földet. A hő mellett, a vizet is nagyon szereti, azonban nem kedveli a direkt fényt. Ilyen körülmények között kb. 3-4 évig ad gyümölcsöt. Frissen szedett állapotában, a héj zöldes árnyalatú, húsa savanyú, színe sárgás. Érettebb korában már édesebb, és sárgás színéből világos barna lesz. Befőttként, krémlevesként, szárnyas húsok mellé köretnek is megfelelő. Szellős helyen, 3-6 hétig papírba csomagolva eltartható. Elismert zsírégető hatása van.

Kiwi
(Kcal=55, SzH=11)
Távol-Keleti származású /hazánkban is megtermő/ gyümölcstermő, illetve dísznövény. Termésében 10x annyi C-vitamin van, mint a narancsban. Mivel kétlaki növény, csak porzós és termős példány együttes telepítésével terem. Számtalan kiwi-féle ismeretes, melyek a világon mindenhol megteremnek. Kellemes ízű, kissé savanykás, sok apró magú gyümölcs. Bársonyos héját nem tanácsos elfogyasztani. Élénkítő, frissítő gyümölcs. 1 kiwi fedezi 1 napi C-vitamin igényünket.

Mandarin
(Kcal=45, SzH=10)
Vitamintartalma alapján a citrom és a narancs után a harmadik helyen áll a mandarin. Azonban húsában a C-vitamin mennyisége 20—30 mg. Különleges zamatanyagai miatt az egyik legtöbbre értékelt citromféle. Termései az évente egyszer virágzó típusoknál rendszerint tél végén (meleg szobai tartásnál) vagy nyár folyamán (hideg teleltetésnél) érnek be. A folyton virágzó fajtákon az év minden szakában találhatunk nyíló virágokat és érett terméseket. A gyümölcsök a fán érnek be. A szedést akkor kezdhetjük, amikor a termések zöldes alapszínén nagyobb, összeolvadó sárga foltok jelennek meg. A sokáig fán maradó termések fonnyadtakká válhatnak, ami erősen rontja a minőséget (íz- és zamatanyagaiban felülmúlja a citromot és narancsot.) Illó olajainak és húsa kellemes ízének köszönheti népszerűségét.
Házi metélt roqueforttal és madársalátával

Kókusz
(Kcal=400, SzH=10)
Az úgynevezett kókuszdió, a termés gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú, és mintegy 20 cm nagyságú. A maghéj a nagyon kis embriót zárja körül, és egy nagy üreget, amelyet egészen az érésig speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán. Ez a termés ehető része, a kókuszbél. Száraz állapotban 60 – 70% zsiradékot tartalmaz; kezdetben lágy, és csak a betakarítás és száradás után szilárdul meg, amikor a kókuszvíz lassan eltűnik. Annyira olajos a hús, hogy evés után úgy érezzük, mintha elrágcsáltunk volna egy szőlőzsírt, teljesen puha lesz az ajkunk.
A kérget és a rostos köpenyt rendszerint eltávolítják, mielőtt a kókusz a piacra kerülne. A kókuszdiók a virágok megtermékenyülése után 9-12 hónap alatt érnek be. Felhasználása: a kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. A tápláló, ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva és reszelve (kopra) fűszerként használják különféle ételekhez, süteményekhez és édességekhez. A vízbe áztatott és végül kipréselt kókuszbél az ún. kókusztej, amelyet Ázsiában ételekhez adnak, vagy tejport, pépet vagy keményített krémeket állítanak elő belőle. A zsiradékban gazdag bélből világszerte ismert étkezési zsírt préselnek. A fiatal termések ízletes, édes kókuszvize nagyon kedvelt üdítőitalt szolgáltat; közvetlenül a csúcsán felvágott, héjazatlan termésből isszák ki; Ázsiában főzéshez is használják. A kókuszpálma minden része értékesíthető, így a termések rostos köpenyéből fonalat fonnak, amely kötél, takaró, háló, táska, ruhanemű, szőnyeg és sok más termék előállítására alkalmas. A kókusz -olajat a test- és hajápolásban alkalmazzák; gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga is. A “csontos” belső héját edényként használják. A pálmanedvből, amely a megvágott virágzatokból csepeg, pálmabort, arakot, ecetet, cukrot és szirupot állítanak elő. A kókuszpálma levelei és törzse építőanyag a trópusokon.

webshop-banner

Köszönöm, hogy megosztod.