Pages Navigation Menu

Busa

A fehér busával 5 évvel ezelőtt találkoztam először. Csupán a halszeretetem okozta kíváncsiság vezérelt. Megsütjük, meglátjuk! Kérdeztem a halárust, hogy még is mire figyeljünk oda, de különösebb információkkal nem halmozott el. Az első alkalommal maga az ízvilág nem okozott csalódást, egy jól ízesíthető halat ismertem meg. Ezek után kezdődött el a kísérletezés, hogy milyen lehetséges módozatokban állja meg a helyét a busa. 2 éve az is kiderült, hogy füstölve is kiváló csemege.

A busa Kínából származik, ahol a természetes folyóvizekben fordult elő először. Az Amur folyótól indult meg a faj tenyésztése és a császárság legkedveltebb hala lett. Dél-Kelet Ázsia után Japánban honosították meg, majd az ötvenes években került Közép-Európába. Magyarországon a hatvanas években indult meg a honosítás. A hagyományos tógazdasági tenyésztése nem volt lehetséges, ezért importálni kellett az ivadékot. Teszik ezt manapság is, mivel természetes szaporodása ebben a rendszerben nem jellemző. A tógazdaságokban a nem őshonos fajok esetében csak mesterséges tenyésztéssel tartható fenn az állomány. Több országban is nagy a kereslet a busa iránt, mert nemcsak széles a felhasználása, de az ára is kedvező.

A busa tipikus folyóvízi hal, ami életének egy részét a főmederben, a táplálkozás idejét pedig a kiöntéseken tölti. Ősszel nagy csapatokban a folyók legmélyebb részeire húzódik telelni. Őshazájában tavasszal a folyók felső szakaszára vonulnak ívni. Hazánkban a Tisza vízrendszerében természetes szaporodása biztosra vehető. Az első megfigyelések 1973-ban a Tisza egy kubikgödrében talált nagy mennyiségű busa ivadékról szólnak. A Tiszában a busák különböző korosztályaival találkozhatunk, ami szintén a természetes szaporulatot igazolja. A halászok is csak megerősíteni tudják az alsó és felső szakaszokon a busák nászát. A busa testtömeg kg-onként 60.000 ikrát érlel. Az ikraszemek lerakáskor 1,2 mm átmérőjűek, majd néhány óra leforgása alatt 4-4,5 mm átmérőjűre duzzadnak. Az ikraszemek kis sűrűségük miatt lebegnek, így messzire sodródnak a folyókban. A víz hőmérsékletének függvényében 1-2 nap alatt kikelnek a 6 mm hosszúságú lárvák. A kikelt apróságok még kb. egy hétig sodródnak, mialatt felélik a szikzacskójuk tartalmát és 8 mm-esre nőnek.

Babaséf

A természetes vizekbe került busák állományának szabályozása majdhogynem lehetetlen feladat. Halászata nem egyszerű, mivel a kifeszített hálón delfinként ugranak át. E tulajdonságát a folyókat járó csónakos horgászok is megerősíthetik. A következő időszak érdekes lesz a halászat szempontjából, ha a kormányzat úgy dönt, megszünteti ezt a tevékenységet. A busa szabályos befogása csak így lehetséges, mivel nagyon sérülékeny faj. Ezt saját szemmel láttam, amikor a Tisza-tavi Ökocentrumban egy 30 kilós busa rehabilitációját végezték. A háló okozta sérülések jól láthatóak a busa testén. A busa a tavak vizét rendkívül tisztán tartja, mert szinte mind alga szemcsét és planktont elfogyaszt. Ez a pozitív tulajdonság egyben negatív is, mert az ivadék állomány elől eszi el a táplálékot.

A busa feldolgozása során észrevehetjük, hogy csupán a hal egyharmada használható fel. A többi része a hatalmas fej és a farok. Ezt nevezhetjük veszteségnek is, és jogos a kérdés, akkor mégis miért éri meg. Édesvízi halaink közül a busa tartalmazza a legnagyobb mennyiségben az Omega-3 zsírsavat. Több fórum is a tengeri halakat részesíti előnyben, mint értékes zsírsavforrás. Nagyobb figyelem is irányulhatna az édesvízi halak felé is, és akkor fény derülne értékükre. A busa Omega-3 zsírsavtartalmához közel nem egy hal, hanem a lenmag áll a legközelebb. Jómagam többször is használok halsalátákhoz lenmag, kendermag olajakat, hogy fokozzam az ételek beltartalmát.

A busa elkészítésénél az egyik legfontosabb, hogy az úgynevezett vörös izmot kell a színhús mellől eltávolítani. Ez keserű mellékízt ad a halnak, ami miatt negatív kritikát kap. Célszerű sütés előtt például szója szószban marinálni, vagy lehűtött páclében áztatni egy éjszakát. A magába szívott fűszerek után hagyjuk távozni a felesleges folyadékot, majd vajon megsütve tálaljuk. Fogyasztása közben ajánlott hosszában, a csontozat irányában enni. Így előkerülnek a szálkák és nem okoznak problémát.

Gyermekétkeztetésben nem adható, mert szálkás halnak minősül. Felnőtt étkeztetésben már megállná a helyét, ha a vállalkozás úgy dönt, megpróbál néhány fogást.

A busa leginkább a kihűtött fűszeres pácokat szereti a legjobban, de a jó fokhagymás házi olajos pácokat sem veti meg. Emellett fontos, hogy minőséget vegyünk. Időt szántam rá, hogy több helyről is vegyek, és úgy gondolom nem mindegy. A Tescoban kapható silány minőségtől, a piaci halárusig mindet végig ettem. Sokszor otthon derül ki sütés után, hogy valami nem stimmel vele. Nem akarom senki kedvét elvenni, ezért is hangsúlyozom mondókám végére, hogy ha minőséget vásárolunk, akkor ízleni fog az egész családnak.

 

 

 

Forrás:

Polyák Csaba – Haldorádó.hu

Harka Ákos – Sallai Zoltán : Magyarország halfaunája (Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas 2004)

Pintér Károly: Magyarország halai (Akadémiai Kiadó, Budapest 1989)

 

 

webshop-banner

Köszönöm, hogy megosztod.